Jó szórakozást!
Történetünk főhősének nevét fedje jótékony homály, nevezzük csak Egon-nak (mármint "Egon"-nak, és nem "csak Egon"-nak..).
Nos a kaland fizetésnapon történt (hogy, hogy nem, ilyenkor mintha kicsit megváltoznának az emberek...),midőn Egonunk a pénzét megkapva azonnal a kocsma felé vette az irányt. Miközben a söröket, és feleseket (na meg a pénzét) fogyasztotta, kirepült a fejéből az a gondolat, amivel hitvese reggel útra bocsájtotta, mármint hogy "ne a kocsmába mennyé', te marha, előbb hozd haza a pézt', aszt' maj' vedelsz utána.."
Persze ismerős egyből akadt, ezért szinte repült az idő, és a kora téli (v. késő őszi estén) jólesett az ivászat a meleg söntésben. Azért Egon lelkiismeretes ember révén vigyázott magára, és időben hazaindult a biciklijével.
Eközben falusi otthonában az "asszony" egyre idegesebben figyelte az óramutatót, és magában megállapította mit sem ért az intelem, a részeg disznaja' már megin' inni ment a fizetéssel! Az idő teltével magát is egyre jobban felhúzta "idegileg", ezért mikor a konyhaablakból észlelte, hogy a kapu nyílik és betántorog a pityókás
ura, már nem türtőztette magát, és kiszaladva a teraszra jól lebarmolta a szerencsétlent.
Szerencsétlent azért, mert Egonnak a munkahelyen sem volt jól napja, ráadásul a kocsmába is rászólt valaki, így ez már az utolsó csepp volt a pohárban!
Mikor belépett a konyhába, ahol a kályhában már nagyban lobogott a tűz, hirtelen indulattól vezérelve a pénztárcáját belevágta a lángok közé, és a nejére ordított:
-"Itt az a k...va pézed, ba.meg a k...va anyádat!!!"
Erre az asszonynak se kellett több, rákiabált Egonunkra és a pufajkás hátát kezdte csépelni:
-"Te MARHA! TE ÁLLAT! Mi csináltá' a pénze' te Rohadék, ÁÁÁÁÁÁ..."
Miközben ilyen "romantikusan" telt a szép falusi este, a kályhában utolsókat pislákolva hamuvá hamvadt a pénz utolsó darabja is!
Ezért szokták mondani, előbb inkább számoljunk háromig, mert a harag rossz tanácsadó!
