Üzemi Történetek- Brigádbuli II.

Közeledik a pótszilveszter ideje, ezért ismét egy régi találkozó történetét elevenítem fel, amelyre "ezerkilencszázvalahány" márciusában került sor. Az apropót az szolgáltatta, hogy eme jeles hónapra esik a nemzetközi nőnap, továbbá feltorlódtak a névnapok, lévén a műszakban volt két Gábor, valamint Zoltán, Sándor, József, és Árpád is, ezt már nem lehetett a "biciklitárolóban" elintézni!

A legutóbbi keserű tapasztalatoknak köszönhetően ezúttal már nem engedtek ki senkit korábban a brigádházba, ezért egy "viszonylag" józanabb csapat érkezett a délutáni rendezvényre, Barnával az élen!
Persze az "Öreg" hamar behozta a lemaradását, "sztereóban" itta a sört a konyakkal, ezért ismét ő volt az első, aki leghamarabb lerészegedett! A buli egyébként focival indult, Barna mint főszurkoló folyamatosan káromkodva biztatott minket, egészen addig, míg a sporttelep gondnoka le nem zavart minket a centerpályáról!
Ezután következett a babgulyásos vacsora, ami simán lezajlott, és következett az igazi szórakozás! Az asztalra kihelyezett sós tallérok láttán Barna ideges lett, és ki tudja miért,a fején kezdte széttördelni a rágcsálnivalót!
Miután leállították ez irányú tevékenységét, elkeseredésében újra inni kezdett!
Nagyjából este tíz körül járhatott az idő, amikor az igen csak "üveges" szemű "Barnabá" magához intett, és rám kacsintva suttogni kezdett. (pontosabban belelehelt egy csomó szeszt az arcomba!)
-"Figyelj "kölyök"! Kitaláltam egy jó tréfát! Mindenki röhögni fog!"
-"Miről lenne szó?"-kérdeztem vissza, és Barna máris előállt a nagy tervvel:
-"Figyelj! Odamész a magnóhoz, és ha intek, leállítod, majd szólsz, hogy figyeljenek rám!"
-"És?"-kérdeztem közbe türelmetlenül, mire az "Öreg" folytatta: "Akko' én kisétálok, és a nagy csendben egy hatalmasat durrantok!", és hogy ezt illusztrálja máris "pukizott" egyet!
Bár jómagam megpróbált lebeszélni, de az "Öreg" hajthatatlan maradt, ezért a táncolók között óvatosan utat törve a "mjúzikcenterhez" osontam. Éppen a nagy sikerű 3+2 valamelyik lakodalmas dala szólt, amikor Barna intett!
-Egy kis figyelmet kérek!-mondtam miután megszűnt a zene, és minden szempár rám szegeződött-"Barna akar valamit mondani!"-és az "Öreg" felé intettem.
Barna nehézkesen felállt, és látszott rajta nagyon erölködik:
-"Na mivan má'! kiabálta a borízű hang, mire Barna válaszolt, hogy "Most!" de csak egy halk pruttyogást lehetett hallani ami "troccs"nak hallatszott!!!
Nemsokára átható büdösség terjengett el a helyiségben, és hűvösebb idő ellenére is ki kellett nyitni a teraszajtót:
-"Ez besz...t!"-állapította meg valaki, és bizony nem tévedett, mert Barna sűrű "Bocsánat, bocsánat" kifejezésekkel sürgősen távozott a földszinti wc felé, miközben világosbarna nadrágján hátul sötétebb foltok ütköztek ki!
-Csak tudnám miért kellett ehhez nézőket hívni?-kérdezte tőlem a művezető, de én csak a fejem ráztam!

Persze gondolható, meddig kellett ezt ezután Barnának hallgatni az üzemben...