2013. december 20., péntek

Minden, ami öl, butít, és...- A "tikettes"!

A sok munkahelyi kaland után érdemes újra visszanézni az italboltba, hogy megismerhessük legújabb "sztárvendégünk" a "tikettes" kalandjait! Az hogy miért ezt a becenevet kapta, mai történetünkből kiderül!

Újdonsült ismerősünk a Kombinátban dolgozott, és a nyár közepe felé jelentős mennyiségű (mintegy 60.000 Ft. értékű) étkezési utalványt kapott a cafetéria ellátás keretének köszönhetően. Városunk egyik illusztris étterem-sörözőjének jó üzleti érzékkel megáldott tulajdonosa felismerve a nagy lehetőséget (mivel ez idő tájt elég sokan kaptak hasonló juttatást) meghirdette, hogy elfogad bármilyen utalványt, de visszaadni nem tud belőle. A "jó" hír (bár a feleségek közel sem osztották ezt az álláspontot) hamar szárnyra kapott a gyár dolgozói között, és csak úgy tódult a nép a kocsmába!
Nos egy szép nyári délutánon, a hosszú pihenő első óráiban látogatott a "tikettes" a sörözőbe és rögvest öt sört rendelt, mert így tudott csak kerekíteni, (akár Ted Hankey a darts VB-n) és kivonult a teraszra.Miközben a sört kortyolgatta, eszébe jutott a felesége is, aki majd nyilvánvalóan erre az "összegre" is igényt tart majd, és vége a jó világnak! "Azért se!"-gondolta magában, és mohón vedelni kezdett, szűk félóra alatt bepuszilta a söröket. A legközelebbi alkalomkor már keserűlikőrt is rendelt a sörök mellé. és egyre szebbnek érezte a világot, a képen csak az rontott valamelyest, hogy időnként a szeme elé tolakodott az asszonya szemrehányó arca.
Kisvártatva az öreg kukás, és "Lackó" fia lépett a kinti részbe, olyan ügyben, hogy összeszedjék az óvatlanul kint felejtetett sörösüvegeket, és annak betétdíjából egy olcsó bort vegyenek a multinál! (T...co-Gazdaságos fehérbor 2l-349 Ft.) Ám mihelyst meglátták az asztalra pakolt rengeteg italt, és a részeg kollégát, változtattak a terven, és barátságosan köszöntötték: "Mi van Főnök! Szevasz Főnök!" -amire a "tikettes" (azóta ezt hányszor megbánta már!) az asztalához invitálta,és megkínálta őket a sörökből: "Lackó" azonban addig erősködött, míg kiharcolt magának egy korsó bort, és a "tikettes"a  kezébe nyomott egy utalványt!
-"De a faternak is kéne!"-füllentette "Lackó"- mire a "tikettes" újabb utalványokat adott neki, és hozzátette akkor neki is hozzon még "keserűt"! A pulthoz érve "Lackó" rendelt is kétszer 3 deci bort, és a "háromcentest", a maradék utalványokat pedig a zsebébe süllyesztette! Kiérve a részeg koma elé lerakta a keserűt, és elé húzta az egyik korábban vett sört!
A homályos szemű ember persze nem vette észre a cselt, sőt szóvá tette miért csak ilyen kevés bort isznak az új ismerősei. -"Drága sör meg a pálinka, Báttya!" tárta szét a kezét "Lackó", és várakozóan nézett a "tikettesre". Az meg persze a gyorsan elfogyasztott italok hatására egyre gavallérabb lett, és újabb utalványokat hajított ki az asztalra! -"Eriggy, hozz még valamit!"-kiáltotta, mire "Lackó" villámgyorsan besietett. Közben az eddig háttérbe vonuló öreg kukás vette kezelésbe barátunkat, elsorolva minden búját-bánatát, az éhezéstől kezdve a "nem tudok az asszony sírjára még egy virágot se vinni"-ig, mire a jószívű "tikettes" a kezébe nyomott egy újabb utalványt.  Menet  közben "Lackó" visszaért és egy újabb trükk után ismét megspórolt magának valamit. Miután egy cigarettára is sikeresen meghívatta magát, kiállt a bejárat elé dohányozni, és átintett a szemben lévő egynéhány hajléktalan barátjának. Miután azok is megérkeztek, sőt csatlakozott hozzájuk a "lehúzós" is, néhány instrukcióval látta el őket. "Csak köszönjetek neki, meg bólogassatok ha a főnökét, vagy az asszonyt szidja, azt fizet is!" A jótanácsokkal ellátott "csipet-csapat" elhelyezkedett a teraszon, és kisvártatva majálisi hangulat kerekedett. Az asztalon gyűltek az üvegek, és a külső hangszóróból felhangzó Boney-M slágert:  http://www.youtube.com/watch?v=7DYA1raD-YY 
is Van még tikett!-nek hallották! Az egyre jobban lerészegedő barátunk felé csak úgy repkedtek a kérések, ő pedig mint a kalauz a régi villamosokon, csak úgy tépkedte a tömbből az utalványokat! Miután kellően kimulatta magát, és az asztaltársaság is feloszlott tántorogva indult haza, és csak másnap  reggel vette észre mennyi maradt a cafetériából! (elárulhatom, nem sok!) A heveny másnaposságánál is jobban fájt neki az, hogy miként fogja ezt megmagyarázni az épp munkában lévő nejének, aki mintha előző nap este igen csak "pörölt" volna, elhordva ót mindenféle részeg disznónak!

Az igazi meglepetés azonban nem is őt, hanem a étterem-söröző alkalmazottjait érte, akik nem győztek azon csodálkozni, hogy időtlen idők óta nem dolgozó emberek, a város "alja", az összes kukás, és hajléktalan utalványokkal fizet!




 Kedves Blogolvasók, ezzel a történettel kívánok nektek kellemes karácsonyi ünnepeket!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése